Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Napló
Anul şi data apariţiei: 22.03.2005
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Makkay József
Titlul articolului: Alapjaiban módosítani kell a kisebbségi törvénytervezetet - Beszélgetés Toró T. Tibor parlamenti képviselővel
Numărul fotografiilor: 0
Acces online: https://www.hhrf.org/erdelyinaplo/archivum.php?id_lapszam=115



Az RMDSZ készülő kisebbségi törvénytervezete éles viták tárgyát képezi. Több előírása súlyosan sérti a demokrácia alapelveit, és azt a célt szolgálja, hogy az RMDSZ csúcsvezetőségét újabb hosszú esztendőkre bebetonozza a román politikai életbe. Erről beszélgettem Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselővel.
      – Miként jellemezné a sok vitát kiváltó törvénytervezetet?
      – A kisebbségi törvény számunkra az elmúlt évtizedek legfontosabb törvénye lehetne, ha nem csak látszólagosan, hanem ténylegesen is szerepelnének benne a nemzeti közösségünk számára szükséges jogosítványok. Hibrid kerettörvényről van szó, amely egyebek mellett a nemzeti kisebbségek szervezeteinek jogállását szabályozza. Ezekről a szervezetekről igazából még nem szólt törvény: valahol a 26-os számú kormányrendelet és a párttörvény között állnak jogilag, félúton. A választásokon indulókra a párttörvény előírásai érvényesek, ami nem egészséges állapot.
      – Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács marosvásárhelyi ülésén ön részletesen szólt az RMDSZ berkeiben nagy titoktartás mellett készülő törvény erényeiről és főleg árnyoldalairól. A törvénytervezetben tetten érhető az RMDSZ hatalmi törekvése, a tulajdonképpeni egypártrendszer szentesítése a romániai magyarság számára. Lehet-e ez ellen bármit is tenni?
      – A törvénytervezet megpróbál egy képviseleti feltételrendszert nyújtani, ami szükséges szabályozás, ezzel párhuzamosan azonban kettős diszkriminációt követ el. A jelenlegi állapotot az RMDSZ szakértői kritikátlanul beemelik a jogi szabályozásba. A kisebbségi szervezetek választásokon való indulásához ugyanazokat a szigorú feltételeket szabja meg a tervezet, mint a párttörvény: a kisebbség 15 százaléka kell hogy tagja legyen a szervezetnek, 15 megyében kell aláírásokat gyűjteni, megyénként legalább háromszázat, vagy a kisebb lélekszámú nemzetiségek esetében 25 ezer tagra van szükség: a szabályozást változtatás nélkül vették át a párttörvényből. Diszkriminatív szabály, mert a kisebbségi szervezetek megmérettetéséhez szigorúbb feltételeket szab, mint a román pártokéhoz. Van ugyan kedvezmény is: egy többségi párt képviselői mandátumának megszerzéséhez szükséges szavazatszám tíz százaléka kell csupán a kisebbséginek, ennek fejében azonban összehasonlíthatatlanul nehezebb a kisebbségi szervezet bejegyzése. A törvénytervezet nagy hátránya, hogy megkülönbözteti a parlamenti képviselettel rendelkező és az azzal nem rendelkező kisebbségi szervezeteket. Amelyik már benn van a törvényhozásban, azt mentesíti az igen nehéz bejegyzési procedúrától. A romániai kisebbségek választási diszkriminációját nem csupán a Magyar Polgári Szövetség képviselői hangoztatják, hanem az Európa Tanács Velencei Bizottsága, illetve az Egyesült Államok külügyminisztériumának Romániáról szóló jelentése is megállapította. Ilyen előzmények után súlyos politikai hiba ezt a többszörösen diszkriminációs szabályozást bevinni a kisebbségi törvénybe. A demokráciának ilyen súlyos lábbal tiprását nem volna szabad támogatni. Sajnos, a törvénytervezet műhelymunkái nagyon elhúzódtak, és most már szorít az idő: az RMDSZ célkitűzése az, hogy június végéig ebből törvény legyen. Közben az egyeztetéseknek csak az elején tartunk: egyeztetni kell a kisebbségi szervezetekkel is, a koalíciós partnerekkel is. Az lenne jó, ha a kormány saját törvénytervezeteként vállalná, így nagyobb volna az esélye. Nyilvánvaló, hogy az RMDSZ vezetői meg szeretnék spórolni a társadalmi vitát, amivel igen nagy hibát követnének el. Az RMDSZ honlapjára múlt héten felkerült tervezet mellett az szerepel, hogy március 23-ig várják a módosító indítványokat. Míg a szakértők hosszú hetekig dolgoztak a törvénytervezeten, a civil szférától elvárják, hogy egy hét alatt fogalmazza meg elvárásait. Szerintem a széles körű társadalmi vita elkerülhetetlen, hogy a törvénytervezet negatív részeit érdemben le lehessen nyirbálni.
      – A tervezet fontos része a kulturális autonómiát szabályozó fejezet. Mennyire elfogadható ez az RMDSZ ellenzéke számára?
      – A kisebbségi törvénytervezet tesz említést először Romániában a kulturális autonómia fogalmáról. Ez azt jelenti, hogy az állam átadja a közjogosítványokat, amelyek egy kisebbség nemzeti identitását érintik, befolyásolják. A kultúrát, az oktatást és a tájékoztatást erre a célra létrehozott intézményrendszerre ruházza. Ezek az intézmények állami közhatósággá válnak, amelyet az állami költségvetésből finanszíroznak. A tervezet nagy hibája az, hogy a kulturális autonómia jogosítványát nem a közösségekhez akarja hozzárendelni, hanem a nemzeti közösség egyetlen reprezentatív szervezetéhez. Az RMDSZ szakértőinek elképzelése szerint nem a közösség hozza létre azt a tanácsot, amely a döntési jogkörökkel rendelkezik majd, hanem a közösség egy szervezete (a romániai magyarok esetében az RMDSZ). Ezáltal súlyosan sérül a demokrácia, hiszen a tervezet kiiktatja a demokratikus választások intézményét. Ha a jogköröket csak a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezet gyakorolhatja, akkor ez saját kénye-kedve szerint hozhat döntéseket, maga hozza létre az autonómiatanácsot, amely a szövegtervezet szerint a jogosítványokat gyakorolná. Demokráciában az autonómiatanácsot általános és közvetlen választások útján kell megteremteni! Ha megmaradunk a szervezeti döntésnél, abból nem lesz kulturális autonómia. Jelenleg is működik már egy ilyen rendszer: a Kisebbségi Tanács állami szervezetként konzultatív jogkörrel van felruházva, ajánlásokat tesz a kisebbségeknek nyújtandó pénzek elosztásáról. Ez egyes kisebbségi szervezeteket kielégít: ők számarányuknál fogva, úgy érzik, nem tudnának élni a kulturális autonómia újszerű kihívásaival. A nagyobb lélekszámú nemzeti közösségek számára azonban létfontosságú a kulturális autonómia, így sürgősen túl kell lépni a meglévő rendszeren. El kell jutnunk oda, hogy a közösség válassza meg a közjogosítványokat gyakorló autonómiatanácsot. Nem engedhetjük, hogy némely politikusok a saját hatalmukat erősítsék meg az új kisebbségi törvénnyel. A módosítás egyszerű, hiszen az EMNT által már benyújtott törvénytervezet ide vonatkozó szakaszait kellene átemelni az RMDSZ tervezetébe.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.